2008. február 23., szombat

Panorámakép


NO MÁMESZ!

Ola Pajtások

Olvasva a bejegyzéseiteket egy csomó érdekes kifejezéssel találkoztam. Beeper, szonda, lavinatüdő..... jól hangzik :) lassan ráébredek, hogy a "nyaralás" inkább kalandtúra, és a tollasütő helyett a fent említett dolgokat pakoljam.
Outsiderként meg szeretném kérdezni, hogy az üres óráinkat milyen közösségi programokkal fogjuk az ivás mellett elütni? Szóval hozzak autóskártyát vagy hoztok Ti?
Gyusz

2008. február 21., csütörtök

Global adapter

Ez a látvány fog fogadni, ha keressük a konektorokat a szobáinkban.

De mi felkészültek leszünk és viszunk magunkkal Global adaptereket, ami biztosítja, hogy ne okozzon gondot a világ összes országában a konektor használata. Az Electro World-ben vettük, 1.500,- Ft volt az ára.


A Zaza ötletén is érdemes elgondolkozni, hogy hosszabítót is vigyünk, mert akkor egyszerre több készüléket is tudunk tölteni... már ha elbírja az indiai hálózat ezt a "nagy" terhelést.

Repülési terv


(kattints a képre és látni is fogod!)

2008. február 20., szerda

Szűz kéz szerencsés! avagy Robi bejelentkezik

Szinte hihetetlen számomra, h egyáltalán itt vagyok Veletek ezen a túrán, ezen a blogon, tudniillik életemben nem írtam még blogot, mint ahogy még soha nem sikerült összehozni azt a bizonyos full porhó csúszást. Mindig is vágytam rá hogy a szokásos helyeknél extrémebb, érintetlen területeken boardozhassak, ami hosszú éveken át a sípályák melletti fák közt összefagyott és a helyi arcok által agyig buckásított havon való bekkántriban merült ki :)
Ezért napról napra jobban várom Gulmargot, és remélem amilyen gyorsan ráéreztem a blogírásra, olyan hamar hozzászokok a derékig érő szűz hóhoz. :)

Örülök hogy komoly esélyem nyílik kitörni a halálig unalmas, ülős felvonóknál sorbanállós, hüttézős és napozós, pálya melletti jeges ugratón próbálkozós műsorból és egy életre szóló élmény részese lehetek.

Örülök hogy vannak köztünk olyan rutinos játékosok akik az igazi frírájdban is tapasztaltak és ahogy látom velem egy cipőben járók is. (elismerésem a fagyott csúszáshoz a Dakin) A különleges körülmények mindig összehozzák az embereket (nekem eddig ez volt a tapasztalatom pl. magas hegyen) szóval remélem hogy nemcsak a hó, de a csapat is ütős lesz.

Még maradok a túra után 8 napot Indiában ahol Delhiből vonattal lemegyünk Calcuttába a Gangesz deltához Gálos Mikivel. Szóval ha sikerül a lavina alól élve menekülnöm (mert kiástok) és a helyi pakisztáni gerillák se fejeznek le, akkor még van esélyem, hogy a Taj Mahalnál álló leprások rámdobnak egy kobrát, vagy a 7 miliós nagyvárosok valamelyikének csatornájába lőnek 2 rúpiáért :)

szép időt és jó havat mindannyiunknak!

krausz robi

gondolati SÍ-kon, helyett boardon...

nemtom ti hogy vagytok vele, de napról napra egyre inkább ellepik elmémet az úttal kapcsolatos gondolatok. ülök a laptopom előtt és azt veszem észre, hogy már megint elbambultam és a gulmargi előrejelzést csekkolom a snow-forecast.com-on, vagy éppen a gulmarg/kashmir/india/snowboarding/ szavak variációit püfölöm a google-be és szörfölök találatról találatra újabb infot, képet, beszámolót keresve. részben ezért szeretek utazni! szinte sunyi módon szivárog belém egyre jobban a túrával és kalandokkal kapcsolatos várakozás. csupán ezért az érzésért megérte már! som

Tapasztalatok az első után...

A korábbi írásokban szó volt a hétvégi Edelgries túráról, én vagyok Mr.Móró.:)
Személy szerint nekem ez volt az első komoly freeride kalandom, ezért nem tudtam mi vár rám.Zazáék felkészítettek, hogy nem ez lesz életem legjobb csúszása, de tapasztalatszerzésnek mindenképp jó lesz.
Több okból is örülök, hogy elmentem velük.Először hadd mondjak köszönetet két társamnak: Zazának és Somának, segítségükért, türelmükért.Mindketten leírták, hogy a körülmények nem voltak épp ideálisak, de nekem nagyon tetszett két társam magabiztossága és tapasztalata, ami a gulmargi túrára vonatkozóan számomra rendkívül megnyugtató.
Ami nem tetszett: szembesültem saját nemlétező fizikai állóképességemmel.
Mindentől függetlenül élmény volt ez a vasárnapi kis "csúszkaparty".

Mr.Móró

Zaza elmélkedése az indulás előtt....

Már nincs sok hátra az indulásig.
Repjegyek rendben, szállás zsírozva, transzfer az ígéretek szerint vár minket.
Az előrejelzés komoly havazást ígér a hétvégére, reméljük kitart a hó.
Biztosítást most kötjük a csapatnak és az utolsó hiányzó felszereléseket is lassan beszerezzük. Elég furcsán néznek rám a ramsaui Ski Willy-ben, mert 10 szer telefonáltam és rendeltem beepereket, Avalung-okat, szondákat.
Ma jelzett vissza Csapcse haverom, hogy csatlakozna a túrához. Kíváncsi vagyok, hogy ez csak egy hirtelen fellángolás, vagy tényleg eljön velünk...
Az biztos, hogy szívesen látjuk a csapatban.

béke mindenkinek

kérdezz felelek by Som@

hallomás: in da ZazaNews
motiváció: kalandos nyakig érő multikultúrális csúszás!
elvárás: a kaland, a nyakig érő, a multikultúrális és a csúszás egysége vagy részegysége csipetnyi Indiával fűszerezve..
érzelmi készültség: kóros insomnia...
testi készültség: 3 nap alpesi hegymászás / lecsúszáson vagyok túl..alakulok!
a cucc: 163-as freeride lap, beeper, lavina szonda, lapát, lavina tüdő, camelbak hátizsák, szőlőcukor :-) etc...
dream: ha érkezés előtt leesne egy méter hó majd kisütne a nap...
félelmek: pakisztáni választások eredményeként határviták törnek ki....na és a lavina mint FEAR
countdown!

2008. február 19., kedd

Feith László

Már évek óta „irigykedek” a Zaza-ra, hogy milyen komoly helyekre megy heliboardozni, milyen extra helyeken csúszik. Gondoltam idén én is csatlakozom hozzá.
Engem nem csak a snowboard része vonz, hanem szeretnék minél több komoly képet készíteni Indiáról, a Himalájáról az ottani emberekről és kultúrájukról.
Lehet, hogy életem legjobb 10 napja lesz, lehet, hogy egy rémálom, az minden esetre biztos, hogy nagy kaland…

... hát, irány India

Mr Moró az Edelgris-en

A hétvégén kint jártunk Dachsteinen egy kis bemelegítő csúszásra. Soma, Gábor és Zaza. A Dachstein oldalán az Edelgris-en csúsztunk le. Egy régebbi túra alkalmával készült képeket itt csekkolhatjátok:
http://www.flickr.com/photos/ridehouse/sets/72157600108938119/
Mivel Gáborral még nem sokat csúsztam együtt, ezért döntöttük el, hogy jól jönne ha közösen csúsznánk egy kicsit.
Előre tudtuk, hogy nagyon rég nem esett friss hó és a nagy hőingadozásnak köszönhetően az elmúlt heteken sokat olvadt és fagyott a hó, ezért felkészültünk a fagyos "freeridera". Szerencsére Gábor és mini 3-as csapatunk így is vállalta a küldetést.
A létrás szakasz, az alagút és a perem rendben ment. Ekkor értünk a bedroppoláshoz, ahol néhány méteres jeges hólépcső fogadott. Soma előre ment és hamar leosztotta az első szakaszt. Sok próbálkozás után mi ketten Gáborral lépcsőt faragtunk a "jégfalba" és ott másztunk le. Ott kialakítottunk egy párkányt, felcsatoltunk és elkezdtünk csúszni.
Ha őszinte akarok lenni, akkor életem legrosszabb és legnehezebb ride-ja volt. Jeges, szélfújta peremek, kiszámíthatatlan hóval. Szegény Gábor miatt aggódtunk, nehogy egy éltre megutálja a snowboardozást. Hogy egyre alacsonyabbra érkeztünk csak rosszabb és rosszabb lett a helyzet. Tudtuk, hogy rossz lesz a hó, de ilyenre nem számítottunk.
A végeredmény, hogy leértünk és örültünk a lecsatolásnak. Gábornak gratula, hogy ügyesen állta a sarat és biztos vagyok benne, hogy ha ezzel a lejtővel megküzdött, akkor nem lehet baj Kasmirban sem.
Képeket a Soma bejegyzésében láthattok, és remélem hamarosan lesz beszámoló Mr. Moró szemszögéből is.

zaza

2008. február 18., hétfő

ébresztő punnyadt csapattagok!!!

nah mi van már? hol a csapatszellem? vagy mindenki a grafikonokat bámulja a laptopján?

a BUX esik, a HUF is gyengül, ez recesszió lenne? optimistán nézve is stagnálnak a piacok. ránk jár a medve. de úgy hallom az indiai bika éledezik, fújtat, felrúgja a porHAVAT és csak ránk vár!

mindenesetre 7végén Móró Gabi, Zaza és jómagam megmásztuk a Dachstein hátsó falát és egy 15méteres létra majd sziklába vájt alagút után és kisebb-nagyobb nehézségek árán, csodás napsütésben és kegyetlenül rossz hóviszonyok között (szélfútta megolvadt hó, ami csonttá fagyott...) megcsúsztuk az Edelgriess katlanját és az utolsó szakaszon váratlanul szűzhóra akadtunk. szimplán fanKI volt. a Gabi is KI volt, meg egy picit mi is. kemény terep, meredek hegyoldalak és térdet/kondit nem kímélő hó. néhány GSM-ről lőtt képet alul csatolok...som@



Gabi&Zaza az alagútnál

a déli átjáró

hm, meredek?

Gabi kedvenc "taraja"