Szűz kéz szerencsés! avagy Robi bejelentkezik

Szinte hihetetlen számomra, h egyáltalán itt vagyok Veletek ezen a túrán, ezen a blogon, tudniillik életemben nem írtam még blogot, mint ahogy még soha nem sikerült összehozni azt a bizonyos full porhó csúszást. Mindig is vágytam rá hogy a szokásos helyeknél extrémebb, érintetlen területeken boardozhassak, ami hosszú éveken át a sípályák melletti fák közt összefagyott és a helyi arcok által agyig buckásított havon való bekkántriban merült ki :)
Ezért napról napra jobban várom Gulmargot, és remélem amilyen gyorsan ráéreztem a blogírásra, olyan hamar hozzászokok a derékig érő szűz hóhoz. :)

Örülök hogy komoly esélyem nyílik kitörni a halálig unalmas, ülős felvonóknál sorbanállós, hüttézős és napozós, pálya melletti jeges ugratón próbálkozós műsorból és egy életre szóló élmény részese lehetek.

Örülök hogy vannak köztünk olyan rutinos játékosok akik az igazi frírájdban is tapasztaltak és ahogy látom velem egy cipőben járók is. (elismerésem a fagyott csúszáshoz a Dakin) A különleges körülmények mindig összehozzák az embereket (nekem eddig ez volt a tapasztalatom pl. magas hegyen) szóval remélem hogy nemcsak a hó, de a csapat is ütős lesz.

Még maradok a túra után 8 napot Indiában ahol Delhiből vonattal lemegyünk Calcuttába a Gangesz deltához Gálos Mikivel. Szóval ha sikerül a lavina alól élve menekülnöm (mert kiástok) és a helyi pakisztáni gerillák se fejeznek le, akkor még van esélyem, hogy a Taj Mahalnál álló leprások rámdobnak egy kobrát, vagy a 7 miliós nagyvárosok valamelyikének csatornájába lőnek 2 rúpiáért :)

szép időt és jó havat mindannyiunknak!

krausz robi